A KALIYUGA DHARMÁJA
SHAKYAMUNI BUDDHA több Szutrában is beszélt Tanítása jövőbeli sorsáról, és megjövendölte, hogy a tiszta tanítás csak 500 évig fog tartani, utána elkövetkezik a Tükör-Dharma Kora, mely szintén 500 év terjedelmű, ezután következik be a Dharma Kihunyásának Kora, vagyis a Kaliyuga. Shan Tao, a Buddhával megegyezően a Kaliyuga kezdetét 565-re tette, ez azt jelenti, hogy most a Kaliyuga 1441. évében élünk.
A Tükör-Dharma Nagarjuna működéséhez kapcsolódik (l: A Tükör Dharma, Anraku), ugyanúgy a Dharma Kihunyásának Kora kapcsolatba hozható Bodhidharma nevével.
Természetesen a Buddha semmiféle Zent, vagy koanokat nem tanított és mondott, és a Buddha kora és a Bodhidharma születése közötti 1000 év semmiképpen sem tölthető ki Mahakashyapa mosolyával, ahogy azt a Zen keletkezéséről szóló kis történetecske el akarja hitetni.
A Kaliyuga 1400. éve (1965) a világszerte tapasztalt földcsuszamlást, megrázkódtatást, és a világ morális rendjének teljes szétesését hozta magával. Érdekes módon, ezt az évet a New Age-rek, és különböző ezoterikusok mint az új megvilágosodás korának kezdetét tartják számon, ami nem is csoda, mivel ez a „megvilágosodás” számukra bevallottan a francia „felvilágosodás” folytatódása, annak újabb szakasza.
A mindinkább tért nyerő libertinizmus (Garry Snyder, Jack Kerouack stb.) felfedezte a „buddhizmust”, és annak készséges, és mindig alkalmazkodó nyugati prófétáját, D.T. Suzukit, akinek szemmel láthatólag nem okozott nagy fáradtságot a Japán Császári Zen fanatizmusáról a nyugati liberális „Anything goes-zen”-re való átváltás.
A tibetiek sem késlekedtek sokáig, és megjelentek az ő „center”-eik is a Zen-centerek mellett, így alakult ki a nyugati „center-buddhizmus”, relaxációval, szexuál-terápiával, bölcs, mindent megértő mosollyal, ahogyan a kedves vevő parancsolja.
Ez a „buddhizmus” már elé ment a kívánalmaknak, és legalábbis tibeti részről, nagy súlyt fektetett arra, hogy kihangsúlyozza, hogy a „buddhizmus”nem mond ellen a tudománynak, sőt…!
Zen részről ilyen erőfeszítés nem történt, mivel az az irracionalitás biznisze, nekik az csak ártana… Mindenesetre, ők is kezdtek utánanézni, mit kíván a kedves vevő. Ezek pedig a következők voltak:
NEM VALLÁS, HANEM FILOZÓFIA
A buddhizmus Theravada ágazata szállította ezt a „filozófiát”, mely nem különbözött a nyugati materialista „filozófiától”. A Nirvanát ezek azonosították a halál utáni teljes megsemmisüléssel és ezzel teljesen megfeleltek a materialista kívánalmaknak. Ugyanakkor ateisták voltak, éppen úgy, mint a mi nyugati „felvilágosultjaink”. „Buddhista” részről ezeknek a kívánságoknak elébe mentek, és ezért van, hogy a nyugati „buddhizmus” fő összetevői a nihilista filozófiai alapon álló zen, a tibeti vajrayana, és a Theravada tanításai lettek.
VÁLOGATÁS A TANÍTÁSOKBAN
A libero-buddhizmus „bibliája” a Kalama Sutta, mivel abból olvasták ki, hogy a Buddha azt mondta, hogy ne azért higgyünk a Dharmában, mivel ez az Ő tanítása, hanem mert meggyőződtünk annak igaz voltáról. Ezt, mint a válogatás szabadpiaci rendszerét értelmezték, és értelmezik.
ELŐÍRÁSOK HELYETT „AJÁNLÁSOK”
Felfogásuk szerint a buddhizmusban nincsenek kötelezően betartandó szabályok, csak „ajánlások”, melyeket aztán vagy betartanak, vagy sem, mivel ez is be van építve az általuk képzelt szabad-piaci rendszerbe.
Arról nem akarnak tudomást venni, hogy a Pancashila a buddhizmusban mint mindenkire kötelező emberi minimum szerepel, és a buddhizmus Parajika-Dharmái a keresztény parancsolatoknál sokkal szigorúbbak, mert itt az azokat megsértő pap (bodhisattva-úton járó) vagy szerzetes azonnal elveszti, és ebben az életében már vissza nem nyerheti.
”NE RAGASZKODJ”
A libero-buddhizmus a „ragaszkodás” különös teóriáját dolgozta ki, ahol tökéletesen szembe került az eredeti tanításokkal. „Ragaszkodással” azokat szokták így vádolni, akik emlékeztetik őket a Vinaya előírásaira, mert szerintük ez megint összeférhetetlen a szabadpiaci elvekkel. A buddhizmus határozottan a princípiumok vallása, ez nyilvánvaló a Szutrákból, mivel minden Szutra princípium-kinyilvánítás. Ezért van aztán, hogy a libero-buddhisták előnyben részesítik a Szutra-ellenes irracionalista Zen „buddhizmust” a Sutrayanával szemben. A „ne ragaszkodj” kijelentés buddhista szempontból természetesen nem a fogadalmakra, princípiumokra vonatkozik, hanem egyszerűen azt jelenti: ne ragaszkodj a Samsárához. Ők viszont ezt erkölcsi relativizmusuk támogatására akarják felhasználni.
AZ „ÜRESSÉG”
A fentiek alátámasztására szolgál az „üresség” filozófiája. Mivel ezt a Madhyamaka rendszer tanítja, eddig hajlandók elmenni a buddhizmusban, és tiltakozásokban törnek ki, ha valaki rávilágít arra, hogy a Madhyamaka tanítása nem más, mint metodológia, és a Buddha további tanításairól, a Yogacararól és a Tathagatagarbhavadáról tudni sem akarnak, és azt fölfuvalkodott tudatlan arroganciával „nem hiteles tanításoknak” minősítik, mintha attól a Tathagatagarbha Szutrák, vagy a Mahayana Mahaparinirvana Szutra megsemmisülne.
Éppen ezért akik a Kaliyugában kapcsolatba kerülnek a Tathagatagarbha Szutrákkal, a Mahayana Mahaparinirvana Szutrával, azt korábbi karmikus érdemeiknek köszönhetik: annak hogy elmúlt életeikben olyan hatalmas érdemeket gyűjtöttek össze, hogy kiérdemelték, hogy a Buddha igazi és végső tanításával találkozzanak ebben az életükben, és ráadásul a Kaliyugában, az Öt Összezavarodottság (Pancakashaya) Korában, amikor körülöttünk minden szétesik és süllyed. Valóban, csak nagy érdemek által lehet ezt elérni!
SADHU! SADHU! SADHU!
Anraku,
a Nembutsu világi szerzetese
Leave a comment